EURÓ mai MNB közép árfolyamon: 382,6 Ft

Euró (EUR) — Forint(HUF) Bank Árfolyam

BB bank	EUR	Eladás: 378.8200 Ft,	Vétel: 356.7600Ft
CIB bank	EUR	Eladás: 381.1496 Ft,	Vétel: 351.8304Ft
CITYBANK bank	EUR	Eladás: 328.3900 Ft,	Vétel: 302.0600Ft
COMMERZ bank	EUR	Eladás: 380.6700 Ft,	Vétel: 354.9300Ft
ERSTE bank	EUR	Eladás: 380.6900 Ft,	Vétel: 354.9500Ft
KDB bank	EUR	Eladás: 373.8100 Ft,	Vétel: 359.1500Ft
KH bank	EUR	Eladás: 378.1000 Ft,	Vétel: 357.5000Ft
MKB bank	EUR	Eladás: 378.0400 Ft,	Vétel: 355.3000Ft
OBERBANK bank	EUR	Eladás: 373.0000 Ft,	Vétel: 357.5000Ft
OTP bank	EUR	Eladás: 376.8100 Ft,	Vétel: 356.2800Ft
RAIFFEISEN bank	EUR	Eladás: 377.3700 Ft,	Vétel: 355.3900Ft
UNICREDIT bank	EUR	Eladás: 380.2590 Ft,	Vétel: 354.5410Ft
SOPRON bank	EUR	Eladás: 379.3900 Ft,	Vétel: 355.8500Ft
FHB bank	EUR	Eladás: 338.9500 Ft,	Vétel: 319.8500Ft
MAGNET bank	EUR	Eladás: 378.4200 Ft,	Vétel: 356.3800Ft
GRANIT bank	EUR	Eladás: 380.0500 Ft,	Vétel: 354.3500Ft
KINIZSI bank	EUR	Eladás: 329.6000 Ft,	Vétel: 302.2500Ft
SBERBANK bank	EUR	Eladás: 378.7100 Ft,	Vétel: 356.6500Ft
NHB bank	EUR	Eladás: 324.0400 Ft,	Vétel: 305.1600Ft
B3TAKAREK bank	EUR	Eladás: 337.9100 Ft,	Vétel: 308.8200Ft
POLGARI bank	EUR	Eladás: 376.8400 Ft,	Vétel: 358.4600Ft
DTBANK bank	EUR	Eladás: 377.6000 Ft,	Vétel: 357.7000Ft

Megállíthatatlanul repeszt tovább a forint - Meddig tarthat még az erő?

Kismértékű további erősödéssel kezdett szerda reggel a forint az euróval szemben, vagyis folytatódik a kedden kezdődött szárnyalás. Napközben aztán...

Begyújtotta a rakétákat az euró, kapaszkodik a forint is

Erősödéssel kezdte a hetet a forint az euróval szemben, így továbbra is biztonságos távolságban van a 390-es szinttől, aminek áttörése a múlt héten...

Az EKB egyre jobban aggódik a gyenge euró miatt

Az Európai Központi Bank több tisztségviselője is egyre hangosabban fejezte ki aggodalmát a gyengülő euró miatt. Bármennyire is úgy gondoljuk, hogy...

Magyarország nélkül is meglépné az olajembargót az EP alelnöke

Szerinte ez nem ideális, de nem szabad több pénzt adni az Orbán-kormánynak.

Nem túl jók a magyarok kilátásai: még idén sem állhat vissza a járvány előtti jólét?

2022 első negyedévében tovább javult a magyar háztartások fizetőképessége, a kilátások azonban a makrogazdasági környezet miatt negatívak....

Euró árfolyam hírek...

Az euró története

Igény az integrációra

Ugyan a második világháborút követően megszaporodó kereskedelmi integrációk létrejötte különböző célokra vezethető vissza, azt mindről elmondhatjuk, hogy kedvezően hatottak a résztvevő országokra. Ebben az időszakban alapult meg az Európai Unió elődjének mondható Európai Gazdasági Közösség (EGK) is, mely az európai egység gondolatát hivatott népszerűsíteni, mindemellett egy súlyosabb nemzetközi szerep elérését tűzte ki célul, felvéve ezzel a harcot az Amerikai Egyesült Államok és a Szovjetunió korántsem elhanyagolható befolyásával.

A tizenegy úttörő

Az ezt követő 1992-es Maastrichti Szerződés által deklarált Európai Unió végül 1999-ben szánta el magát, hogy az immár tizenöt fővel büszkélkedő együttműködés bevezesse a közös valutát, az eurót. Mivel a korábban Gazdasági Monetáris Unió (GMU) által meghatározott feltételeket tizenegy tagállam tudta teljesíteni, így első körben Belgium, Németország, Spanyolország, Franciaország, Írország, Olaszország, Luxemburg, Hollandia, Ausztria, Portugália és Finnország vezethette be az eurót.

Láthatatlan valuta

Bár már ebben az évben el is kezdték az euróérmék és -bankjegyek gyártását, az első három év folyamán még csak láthatatlan valutaként működött, mivel csak számlapénzként és elektronikus kifizetésekre használhatták. Azonban már ekkor is komoly feladatot jelentett az euró kezelése, melynek fő céljaként az árstabilitás fenntartása lett kitűzve, ezáltal előre mozdítva a gazdasági növekedést és a munkahelyteremtést. Ezt a terhet az 1998 júniusában létrehozott Európai Központi Bank vállalta magára, melynek székhelye mai napig Frankfurtban (Németország) található.

Az euró fizikai formát 2002-ben öltött, beindítva ezzel a történelem eddigi legnagyobb készpénzcseréjét. Bevezetésének szigorú feltételrendszerét (mely olyan makroökonómiai mutatókat foglal magába, mint az árstabilitás, rendezett és fenntartható államháztartás, árfolyam-stabilitás és hosszú lejáratú kamatlábak) Görögországnak sikerült tizenkettedikként teljesítenie, így ebben az évben elsők között lehetett, aki nemzeti fizetőeszközét első körben csak kiegészítve, eurót kezdett használni.

Fej vagy írás?

Ahogy a mondás is állítja, minden éremnek két oldala van, ez alól az euró sem kivétel. Rendelkezik egy úgynevezett egységes valamint egy nemzeti oldallal. Írásos oldala már 1996-ban alakot öltött, amikor is Luc Lucyx, a Belgiumi Királyi Pénzverdében dolgozó belga éremtervező megnyerte az EU által közös hátlap tervezésére kiírt versenyt. Érdekesség, hogy ezen az oldalon a művész nevének kezdőbetűi is fellelhetők. Nemzeti oldala viszont annál egyedibb, tekintve, hogy tagállamonként változó megjelenést kapott. Ez persze nem szűkíti le egy érme felhasználási lehetőségeit, ne essünk kétségbe, hogy csak olasz euró van nálunk, miközben Franciaországban állunk sorba egy gömb fagyiért.

Eurózóna bővülése

A monetáris unió elérésére törekedve valamennyi uniós tagállamnak be kell vezetnie a közös valutát. Ez alól az egyetlen kivételt Dánia jelenti, aki csatlakozásakor élni kívánt az ún. önkéntes kívülmaradás lehetőségével, így mentesült az egységes európai fizetőeszköz bevezetésének kötelezettsége alól. Az euró bevezetését a Maastrichti Szerződés nem köti egy általános menetrendhez, minden ország szabadon dolgozhatja ki saját stratégiáját az euró adaptációjára.

Tizenharmadikként Szlovénia csatlakozott az övezethez 2007. január 1-jén, majd egy év múlva Ciprus és Málta, 2009. január 1-jén Szlovákia, 2011. január 1-jén Észtország, 2014. január 1-jén Lettország, 2015. január 1-jén pedig Litvánia is belépett ezzel tizenkilenc államra bővítve az eurózónát. Akik még nem váltak meg nemzeti valutájuktól, mert még nem sikerült teljesíteniük a szükséges feltételeket, azok a bolgárok, a horvátok, a csehek, mi, magyarok, a lengyelek, a románok, valamint a svédek.

Euróövezeti csúcstalálkozók

Az euróövezeti csúcstalálkozó első ülésére 2008. október 12-én Párizsban került sor, Nicolas Sarkozy, francia elnök kezdeményezésére. Erre azért is volt égetően nagy szükség, mert az euróövezettel kapcsolatos kérdések politikailag és gazdaságilag is kihatnak valamennyi uniós országra. Az évente legalább kétszer megtartandó ülésen olyan stratégiai iránymutatásokat dolgoznak ki, melyek elősegítik a tagállamok szakpolitikai döntéshozatalában az euróövezeti dimenzió figyelembe vételét.

Az euró szerepe a nemzetközi kereskedelemben

Míg vannak országok, akik nem ragaszkodnának ahhoz, hogy nemzeti fizetőeszközüket az euró váltsa le - így például hazánk is -, mások úgy is igényt tartanak rá, hogy nem tartoznak az Európai Unióhoz. Monetáris megállapodással jelenleg is korlátozott mennyiségben ugyan, de jogosult euróérmék verésére Monaco, San Marino, Andorra és a Vatikán. Említett megállapodás nélkül, a megszűnt német márka (DEM) helyett elfogadják Koszovóban és Montenegróban, de a 2009 óta hivatalos pénznemmel nem rendelkező Zimbabwéban is fizethetünk euróval. Ezen kívül a nemzetközi kereskedelemben is egyre nagyobb szerepet kap az európai valuta. A nyersolaj-kereskedelemben eddig USA dollárban történő tranzakciókat Irán már 2007 óta euróban óhajtja elfogadni, továbbá 2009 októberében a legnagyobb közel-keleti termelők mellett Kína, Oroszország, Japán és Franciaország is arról egyeztetett, hogy a dollárt egy valutakosárra cseréljék, melyben előkelő szerepet kapott az euró is.